Kézpanaszok?

Keressen minket most:

doktorno@kezklinika.hu
person

Bemutatkozás

dr. Hetthéssy Judit Réka

A Semmelweis Egyetem Ortopéd Klinika Kézsebészeti Részlegének munkatársa.

A kéz, a csukló és a könyök betegségei, illetve fájdalmai gyakoriak, és megkeseríthetik életünket. Konzultációra, a panaszok mögött megbúvó elváltozások kivizsgálására, diagnosztizálására, kezelési terv felállítására, segédeszközzel való ellátására is lehetőség van szakrendeléseimen.

2005-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően az Országos Baleseti Intézet Traumatológiai, Gyermektraumatológiai valamint Kéz- és Mikrosebészeti Osztályán dolgoztam. 2014 eleje óta dolgozom a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján. 2012-ban szereztem szakvizsgát ortopéd sebészetből és traumatológiából kiváló minősítéssel. 2014-ben szereztem szakvizsgát kézsebészetből, szintén kiváló minősítéssel. Szakképzésem során nagy hangsúlyt fektettem a külföldi tapasztalatszerzésre is (ösztöndíjak, nemzetközi kurzusok). 2016-ban Európai Kézsebészeti Szakvizsgát szereztem (European Board of Hand Surgery Diploma Examination).

2012-ben elnyertem az Európai Kézsebész Társaság (Federation of European Societies for Surgery of the Hand - FESSH),Traveling Fellowship ösztöndíját, melyet Zürich Egyetemi Klinikája Kéz és Plasztikai Sebészeti osztályán (Klinik für Plastische und Handchirurgie UniversitätsSpital Zürich) töltöttem (2012 október-november). 2013 november-2014 január között a Leonardo Mobilitás ösztöndíj segítségével a modern kéz és csuklósebészetről tanulhattam Németországban (Hand und Plastische Chirurgie Orthopädische Klinik Markgröningen). 2016-ban az Európai Csuklóarthroscopos Társaság ösztöndíjasaként látogathattam el spanyolország híres kézsebészeti központjába (Dr. Piñal y Asociados: Cirugía de mano, muñeca y microcirugía - Santander). 2016-ban az Amerikai Kézsebészeti Társaság ösztöndíjasaként kereshettem föl több amerikai kézsebészeti centrumot ismereteim bővítése céljából (Hospital for Special Surgery-New York, Mayo Clinic-Rochester).

Bővebben rólam
dr. Hetthéssy Judit Réka fotó
thumb_up

Panaszok

Miben tudok segíteni?

  1. Alagútszindrómák

    Az ujjak zsibbadása, illetve éjszaka az ujjakban jelentkező égő fájdalom hívhatja fel a figyelmet az alagútszindrómákra.

    Mi az alagút-szindróma?

    A kezünket, ujjainkat, tenyerünk mozgását érzékelését biztosító idegek az ujjaink végéig menő pályájukon bizonyos típusos helyeken tartós nyomás alá kerülhetnek, ezt nevezzük alagút-szindrómának. Ezekre a típusos helyekre jellemző, hogy egy csontos vályút felülről alagútszerűen egy szalagrendszer határol. Ez a szalagrendszer alapvetően rugalmas, azonban idővel illetve különböző tényezők (túlerőltetés, dohányzás, stb.) közrejátszása következtében elveszítheti elaszticitását, megvastagodhat, rigiddé válhat. Ennek a folyamatnak a következményeként a korábban rugalmas tetejű alagút szinte zárttá válik, és a benne futó ideg tartósan nyomás alá kerül, és kialakul az alagút-szindróma.

    Milyen tünetekkel járhat az alagút-szindróma?

    Az alagútszindrómában kialakuló tüneteket alapvetően az határozza meg, hogy melyik ideg és hol kerül tartós nyomás alá.

    Carpalis alagút szindróma (csuklótáji alagút szindróma, carpal tunnel syndroma) alakul ki, ha a csukló magasságában a hüvelyk, mutató, középső ujj valamint a gyűrűsujj felének érző, illetve a tenyéri izompárna egy jelentős része beidegzését adó középideg (nervus medianus) kerül tartós nyomás alá. Ezért az esetek túlnyomó többségében az ideg fölött futó haránt irányú szalag (ligamentum carpi) megvastagodása a felelős. A carpalis alagút szindróma vezető tünetei: a hüvelyk, mutató, középső ujj valamint a gyűrűsujj felének zsibbadása, érzéketlensége, illetve gyakran az éjszaka jelentkező égő esetenként görcsös fájdalma, a kéz ügyetlensége, illetve a tenyéri izompárna sorvadása.

    Cubitalis alagút szindróma (könyöktáji alagút szindróma, cubital tunnel syndroma) alakul ki, ha a könyök magasságában a kisujj valamint a gyűrűsujj felének érző, illetve a kéz ügyességét adó ún. kisizmok egy jelentős része beidegzését adó singcsonti ideg (nervus ulnaris) kerül tartós nyomás alá. A cubitalis alagút szindróma kialakulásáért az esetek túlnyomó többségében az ideg fölött futó szalagrendszer megvastagodása a felelős. Vezető tünetek: a kisujj valamint a gyűrűsujj felének zsibbadása, érzéketlensége, illetve gyakran az éjszaka jelentkező égő esetenként görcsös fájdalma, a kézhát kisujj felőli oldalának zsibbadása, érzéketlensége, a kéz ügyetlensége, illetve a kéz kisizmainak sorvadása.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján alagútszindrómára gondol, ezt a gyanúját először célzott fizikális vizsgálattal erősítheti meg. Ha a klinikai vizsgálat alátámasztja az alagút-szindróma gyanúját, akkor ún. “idegvezetéses” vizsgálatokkal (ENG: electroneurographia - EMG: electromyographia), illetve ideg ultrahang segítségével lehet ezt a klinikai gyanút objektivizálni, megerősíteni.

    Kezelés

    Enyhe fokú illetve rövid ideje fennálló alagút-szindróma esetén szóba jön a gyulladáscsökkentők illetve éjszakai sínezés alkalmazása. Carpalis alagút-szindróma esetén a csuklót neutrális (egyenes) helyzetben tanácsos éjszakára nyugalomba helyezni egy csuklósín segítségével.

    Amennyiben a klinikai tünetek, illetve az objektív vizsgálatok súlyosabb elváltozást igazolnak, illetve a konzervatív terápia nem hozott megfelelő eredményt a következő lehetőség alagút-szindróma fennállása esetén az adott ideget leszorító szalag műtéti átmetszése.

  2. A kéz cisztái, ganglionjai

    Jellemzően a csukló kézháti illetve tenyéri felszínén az ujjak tövében a tenyéri oldalon, esetleg az ujjak végén a kézháti oldalon megjelenő növekmény, “dudor” hívja fel a figyelmet egy ciszta vagy ganglion megjelenésére. Az elváltozás társulhat fájdalommal.

    Mi a ganglion?

    A ganglion az ízületből, illetve az inakat körülvevő ún. ínhüvelyből kiinduló zselés bennékű ciszta. Az elváltozás kialakulásának oka pontosan nem ismert, azonban korábbi sérülés, túlerőltetés, illetve ízületi porckopás játszhat szerepet a ganglionok megjelenésében.

    Milyen tünetekkel jár a ganglion?

    A csukló kézháti illetve tenyéri felszínén az ujjak tövében a tenyéri oldalon, esetleg az ujjak végén a kézháti oldalon hirtelen megjelenő, vagy akár lassan növekedő “dudor” hívja fel a figyelmet egy ciszta vagy ganglion megjelenésére. Az elváltozás társulhat fájdalommal.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján ganglionra betegségre gondol, ezt a gyanúját célzott fizikális vizsgálattal erősítheti meg.

    Röntgen vizsgálat végzése lehet szükséges a háttérben esetlegesen meghúzódó csont-ízületi problémák felderítése céljából. Az ujjak végén kialakuló kézháti ciszták gyakran társulnak porckopáshoz, míg a csuklótáji kézháti ganglionok egy részének a hátterében korábbi szalagsérülés állhat. Ultrahang vizsgálattal erősíthetjük meg a ganglion diagnózisát, illetve felderíthetjük vele az elváltozás pontos méretét, a környező lágyrészekhez való viszonyát.

    Kezelés

    A ganglionok műtéti eltávolítása nem feltétlenül szükségszerű. A ganglion illetve ciszta eltávolításáról a kezelőorvossal kivizsgálást követően közösen érdemes dönteni.

  3. Dupuytren betegség

    Valamelyik ujj illetve ujjak kinyújtásának akadályozottsága, ezen kívül a tenyérben jelentkező csomó vagy köteg megjelenése hívhatja fel a figyelmet a Dupuytren betegségre.

    Mi a Dupuytren betegség?

    A Dupuytren betegség a tenyér bőre alatt elhelyezkedő kötőszövetes lemez zsugorodása, mely egy vagy több ujj kinyújtását akadályozza. Általában a tenyérben tapintható csomó, illetve köteg formájában jelentkezik, és az érintett ujj kinyújtása egyre kevésbé lehetséges. A betegség kialakulásában az örökletes és genetikai tényezők mellet a cukorbetegség illetve a dohányzás játszhat szerepet.

    Milyen tünetekkel jár a Dupuytren betegség?

    A Dupuytren betegség az esetek túlnyomó többségében fájdalmatlan, azonban a tenyérben kialakuló csomók lehetnek nyomásérzékenyek. Vezető tünet az ujj kinyújtásának korlátozottsága, és a tenyéri oldalon a tenyérben, illetve az érintett ujjon vagy ujjakon tapintható köteg.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján Dupuytren betegségre gondol, ezt a gyanúját célzott fizikális vizsgálattal erősítheti meg.

    Kezelés

    Enyhe fokú, kezdődő Dupuytren betegségnél általában nem javaslunk műtéti ellátást. Amennyiben a köteg az ujjat/ujjakat már jobban behúzza, többféle műtéti eljárás lehetséges.

  4. Pattanó ujj

    Az ujjak mozgásának elakadása, illetve hirtelen fájdalmas pattanó jelensége hívhatja fel a figyelmet az ún. pattanó ujjra.

    Mi a pattanó ujj?

    A kéz ujjai hajlítását végző inak mozgását egy finom, hártyaszerű szalagrendszer segít harmonikussá tenni. Ennek a több elemből álló elasztikus szalagrendszer egyik tagja azonban idővel illetve különböző tényezők (pl.: túlerőltetés) közrejátszása következtében elveszítheti rugalmasságát, megvastagodhat, rigiddé válhat. Ennek a folyamatnak a következményeként a korábban rugalmas tetejű alagút szorossá válik, és a benne futó ínak harmonikus csúszása akadályozottá válik, és kialakul a pattanó ujj.

    Milyen tünetekkel járhat a pattanó ujj?

    A pattanó ujj kezdeti stádiumban az ujjak hajlítása/nyújtásakor kellemetlen surrogás jelentkezhet. Később az ujj hajlítás vagy nyújtás közben beragadhat, és egy kellemetlen pattanó jelenség kíséretében nyúlik illetve hajlik ki. Ez a kellemetlen, sőt gyakran fájdalmas pattanás állandósulhat, illetve előfordulhat, hogy az ujj “elakad” és sem sikerül vagy kinyújtani illetve behajlítani.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján pattanó ujjra gondol, ezt a gyanúját célzott fizikális vizsgálattal erősítheti meg.

    Kezelés

    Enyhe fokú illetve rövid ideje fennálló elváltozás esetén szóba jön a gyulladáscsökkentők használata. Amennyiben a klinikai tünetek súlyosabb elváltozást igazolnak, illetve a konzervatív terápia nem hozott megfelelő eredményt a következő lehetőség az adott inak mozgását akadályozó szalag műtéti átmetszése.

  5. Nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis)

    A hüvelykujj bizonyos típusos mozdulatokra jelentkező éles, nyilalló fájdalma hívhatja fel a figyelmet a nyeregízületi porckopásra (nyeregízületi artrózis).

    Mi a a nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis)?

    A hüvelyujj alapízülete, ún. nyeregízülete porcborítékának kopása, mely az ízületi belhártya gyulladásával, és ennek megfelelően többnyire fájdalommal jár.

    Milyen tünetekkel jár a nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis)?

    A nyeregízületi artrózisra jellemző, hogy a fájdalmat bizonyos típusos mozdulatok provokálják (pl. csavaró mozdulatok, kupak lecsavarása, a hüvelykujj távolítása, nyújtása). A fájdalom állandósulhat. Az nyeregízületi artrózis kialakulásának oka pontosan nem ismert, azonban kialakulásában a túlerőltetés szerepet játszhat.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján nyeregízületi porckopásra (nyeregízületi artrózis) gondol, ezt a gyanúját célzott fizikális vizsgálat mellett röntgenfelvétel készítésével erősítheti meg.

    Kezelés

    Enyhe fokú illetve rövid ideje fennálló elváltozás esetén szóba jön a gyulladáscsökkentők illetve éjszakai sínezés alkalmazása.

    Egyes esetekben jó eredmény várhatunk az ízületbe adott szteroid injekciótól.

    Amennyiben a nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis) előrehaladott esetével állunk szemben, illetve amennyiben a konzervatív terápia nem hozott megfelelő eredményt a nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis) okozta panaszok megoldását műtét végzése jelentheti.

  6. Reumás kézbetegségek

    Visszatérő ízületi gyulladások hívhatják fel a figyelmet a reumás betegségekre.

    Mi a reumás kézbetegség?

    A visszatérő ízületi gyulladásokkal járó reumás betegségek kivizsgálását, a diagnózis felállítását, illetve az esetleges gyógyszeres kezelést a reumatológusok végzik. Az ízületi belhártya ismétlődő gyulladása azonban a kézen olyan állapotokat idézhet elő, melyek kézsebészeti beavatkozást tehetnek szükségessé.

    Milyen tünetekkel járhat a reumás kézbetegség?

    Visszatérő ízületi gyulladások jelentkezhetnek az ujjak közép és végízületében, valamint jellemző a korai nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis). A betegség megtámadhatja a csuklót, illetve a kéz inait, ínhüvelyeit is, így visszatérő csuklófájdalmat, az ínhüvelyek mentén gyulladást provokálhat.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján reumás kézbetegségre gondol, ezt a gyanúját célzott fizikális vizsgálattal, röntgenfelvételekkel, szükség szerint ultrahang vizsgálattal erősítheti meg.

    Kezelés

    Enyhe fokú illetve rövid ideje fennálló elváltozás esetén szóba jön a gyulladáscsökkentők, illetve a csuklót/ hüvelykujjat rögzítő sínek használata. A nyeregízületi porckopás (nyeregízületi artrózis) esetében a megfelelő stádiumban jó eredmény várhatunk az ízületbe adott szteroid injekciótól. Amennyiben a klinikai tünetek súlyosabb elváltozást igazolnak, illetve a konzervatív terápia nem hozott megfelelő eredményt az elváltozás jellegétől, súlyosságától függően műtéti ellátás válhat szükségessé.

  7. Kézfejlődési rendellenességek

    A kézen a veleszületett rendellenességek széles spektrumával találkozhatunk. Előfordulhat eltérés az ujjak számában (pl. számfeletti ujjak - polydactylia), hosszában (pl. rövidebb ujjak-brachydactylia), struktúrájában, állásában (campodactylia, clinodactylia) illetve méretében (macrodactylia). Találkozhatunk “összenőtt ujjakkal” (syndactylia), hasadt kézzel (cleft hand). Gyakran fordul elő a veleszületett pattanó ujj (pollex flexus congenitus) mely általában a hüvelykujjat érinti. Az ujj hajlítás vagy nyújtás közben beragadhat, és egy kellemetlen pattanó jelenség kíséretében nyúlik illetve hajlik ki. Előfordulhat, hogy az ujj “elakad” és nem sikerül kinyújtani vagy behajlítani. Szükségessé válhat az inak mozgását akadályozó szalag műtéti átmetszése. Az összenőtt ujjak (syndactylia) esetén a jobb funkció elérése céljából végezhetünk ujjszétválasztó műtétet.

  8. Sérülések utáni állapotok

    A kéz, az ujjak törései, ficamai, szalagos sérülései gyakoriak. A sérülés után kialakult állapotok esetén szükség lehet szakember (kézsebész) bevonására a további terápia, illetve esetlegesen felmerülő műtéti ellátás céljából.

  9. A kéz daganatos elváltozásai

    A csuklón illetve a kézen, ujjakon hirtelen megjelenő, vagy akár lassan növekedő “dudor” hívja fel a figyelmet egy esetleges daganatos elváltozásra. Az elváltozás társulhat fájdalommal. Az elváltozás kivizsgálásában, diagnosztizálásában, illetve esetleges műtéti ellátás céljából lehet szükségünk kézsebészre.

  10. Ínhüvelygyulladás, DeQuervain szindróma

    Az hüvelykujj bizonyos típusos mozdulatokra jelentkező éles, nyilalló fájdalma hívhatja fel a figyelmet a DeQuervain szindrómára.

    Mi a DeQuervain szindróma?

    A hüvelykujj távolítását, illetve nyújtását végző inak ínhüvelygyulladásának késői következménye a DeQuervain szindróma. Ezeknek az inaknak a mozgását egy finom, hártyaszerű szalagrendszer segít harmonikussá tenni. Ez az elasztikus szalagrendszer azonban idővel illetve különböző tényezők (pl.: túlerőltetés) közrejátszása következtében elveszítheti rugalmasságát, megvastagodhat, rugalmatlanná válhat. Ennek a folyamatnak a következményeként a korábban rugalmas tetejű alagút szorossá válik, és a benne futó ínak harmonikus csúszása akadályozott, fájdalmas lesz.

    Milyen tünetekkel járhat a a DeQuervain szindróma?

    A DeQuervain szindróma kezdeti stádiumban az hüvelykujj távolítása illetve nyújtásakor kellemetlen surrogás jelentkezhet. Később ugyanezek a mozdulatok éles, nyilalló fájdalmat provokálnak, ez a fájdalom idővel állandósulhat.

    Kivizsgálás

    Amennyiben a hozzáértő szakember (kézsebész) a fenti tünetek alapján DeQuervain szindrómára gondol, ezt a gyanúját célzott fizikális vizsgálattal erősítheti meg.

    Kezelés

    Enyhe fokú illetve rövid ideje fennálló elváltozás esetén szóba jön a gyulladáscsökkentők, illetve a hüvelykujjat rögzítő sínek használata. Amennyiben a klinikai tünetek súlyosabb elváltozást igazolnak, illetve a konzervatív terápia nem hozott megfelelő eredményt a következő lehetőség az adott inak mozgását akadályozó szalag műtéti átmetszése.

*

Amennyiben műtéti ellátás szükséges, az eljárásokat előjegyzés alapján a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinkáján, illetve magánellátásban a Semmelweis Kft keretein belül végzem.

location_on

Rendelések

Hol vagyok elérhető?

Kedd
17:30-19:30

Menta Egészségközpont
1115 Budapest, Bartók Béla út 92–94. II. em. 16., B. épület II. lépcsőház
Bejárat a Benedikt Ottó utca felől

assignment_turned_in

Magánrendelés
Háziorvosi beutaló NEM szükséges!

A betegvizsgálat előjegyzés alapján történik, itt kérjen időpontot:

9:00 - 14:00 06 70 504 9576
14.00 után: 06 1 784 1931
Szerda
10:00-14:00

Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján
1082 Budapest, Üllői út 78/b

assignment_late

Kórházi rendelés
Háziorvosi beutaló szükséges!

A betegvizsgálat előjegyzés alapján történik, itt kérjen időpontot:

Mindkét szám munkanapokon 06 1 209 3355
9:00-15:30: 06 1 466 9878
Hétköznap

Semmelweis Egészségügyi Kft.
Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján:
1082 Budapest, Üllői út 78/b

assignment_turned_in

Magánrendelés
Háziorvosi beutaló NEM szükséges!

A betegvizsgálat előjegyzés alapján történik, itt kérjen időpontot:

9.00-15.30 06 1 327 0452
mail

Kapcsolat

Üzenjen nekünk